Egy blog horgászatról, sörökről és gasztronómiáról.

Pontyok finoman

Szokatlanul hűvösre sikeredet az idei év tavasza, és szinte már megszokta az ember, hogy jön egy-egy hóvihar. Ennek köszönhetően a vizeink igen lassan tudtak felmelegedni. Áprilisi közepén az utam festői környezetbe vezetett, a hegyek ölelésében fekvő Rakaca-víztározóra.

A tározó Miskolctól nem messze Szalonna és Meszes települések között terül el, a maga 202 ha-val. Egy igaz vadvíz telis tele kihívásokkal és gyönyörű halakkal. Szerencsére volt már alkalmam pár alkalommal itt horgászni és nagyon megszerettem ezt a vizet, így ha tehetem ellátogatok ide, akár több napos horgásztúrára is.

Mivel az esőkabát és a vízhatlan nadrág (amit egyébként biciklizéshez vettem, de tökéletes szolgálatot tesz a vízparton) alapfelszereléssé vált az idei horgászataim alkalmával, nem ért meglepetésként a reggeli kipakolás közben eleredő eső, ami sajnos egész nap csepergett. Egy pörgős keszeges pecára készültem, de mivel tudtam, hogy ebben az időszakban a pontyok is igen intenzíven táplálkoznak mindenképp szerettem volna egy távot nekik is megetetni. Igaz kicsit tartottam tőle, hogy a hideg vízben még annyira nem tértek magukhoz. Bő 6 órás intenzív horgászatot terveztem, mivel még este haza is kellett érnem Debrecenbe, ami nem két kilométer innen. A horgászat első 3 órájában a célhal a keszegféle volt (amiben a tározó igencsak bővelkedik), a második 3 órát pedig a pontyoknak terveztem szentelni, ha pedig még sincsenek étvágyuknál akkor visszaállok keszegezni. A keszeges táv 20 m volt, a pontyoknak szánt etetést pedig 40 m-en alakítottam ki.

Kaják tekintetében nem bonyolítottam túl most se a dolgot. A keszegenek szánt édesség: 1 kg EA Special Black+ 0,5 kg fekete TTX+1 kg lösz felturbózva egy kis Serie Walter dévéres aktivátorral és egy kis édesítővel. A TTX azért került bele, mivel reménykedtem, hátha az etetésre téved majd néhány kárász is és nem utolsó sorban a keszeg sem veti meg. A pontyoknak bekevert kaja 1:1 arányban Serie Walter Sweetcorn Black és őrölt TTX volt+ egy kevés tutti-frutti aktivátor. Ebből nem kevertem sokat, mivel csak a kosár két végének lezárása volt ennek a szerepe, hogy ne peregjen ki belőle a csemege.

Miután megtörtént a gyors kipakolás, kajakeverés és távolságok kimérése első körben megetettem a pontyos távot XXL méretű EA kosárral, majd megkezdtem a keszegek elleni hadműveletet. 5 kosár alap után ment a gyorskapocsba az 50 cm hosszú előke a horogra pedig a 4 szem pinki. Az órámat 1 perces ritmusra állítottam, de nagyjából a 3. hal után már nem is kapcsolgattam, mert nagyon szépen összeállt a hal előttem. Fogadni mertem volna, hogy mindegy lesz hogy mit tűzök a horogra, de mégse így lett, mert ha csontkukac lett feltűzve a kapás jóval később érkezett, míg a pinkire szinte egyből reagáltak a halak (pedig egy virágkötő is megirigyelné olyan csokrot tűztem belőle). Már is egy tanulság sose induljak el csak egy csalival. Jött is a következő tanulság, amire utólag derült fény amikor is Pálinkás Robi barátommal elemezgettük a pecát, hogy mit csinálhattam vajon rosszul. A cucc beérkezését követően szinte rögtön érkezett is a kapás, és nem finomkodó, hanem egyértelmű. Rávágtam (jobban mondva ráemeltem, mivel most is a fonott főzsinóros horgászatot próbáltam gyakorolni) és hal sehol csali sehol. Nekem eszembe sem jutott volna a megoldás, de Robi amikor elmondta nekem is leesett a tantusz: a szépen összeállított csapat hal ahogy beérkezik a horog a csalival, szinte versenyt úszik érte és egyre mohóbbak, így a kisebb horgot hamarabb kifúják, ahogy csak rá rá szippantanak. Megoldás: nagyobb horog, vagy ha ez sem akkor hosszabb előke. Saját kárán tanul az ember szokták mondani 🙂

Az első 3 óra igen hamar elrepült. Na most ugrik a majom a vízbe gondoltam magamba miközben mértem ki az új távolságot. 5 perces ütemre állítottam a visszaszámlálót. Az első kapás hamar megérkezett egy nem is igazán nagy keszeg személyében, pedig kukoricával csaliztam.

 

Jó étvágyuknál voltak a keszegek, a csemegét is simán elkapták

Következő dobásra egy komótosabb elhúzás volt a visszajelzés, hogy bizony megérkeztek a potykák az etetésre.

Az átlag méret ekkora volt…

…de az erejük alapján kétszer ekkorára saccoltam őket a fárasztás alatt

Nem mondhatom, hogy hatalmas pontyokat fogtam, mert átlagban a méretet se igen érték el szerintem, viszont mivel egy Medium karakterisztikájú bottal hajkurásztam őket, a fárasztásuk igen élvezetes volt. Minden dobás alkalmával csemegekukoricával teletömött kosaraknak köszönhetően folyamatosan sikerült a pontyokat szákba terelnem, így egy igencsak élvezetes horgászatot tudhattam magaménak.

Jól dolgozott az új pálca, jelesre vizsgázott.

Sűrű szövésű kosarat használtam, hogy csak a fenéken oldódjon ki belőle a kaja.

Soknak gondoltam először a 3 doboz csemegét, a végén majdnem kevés lett.

Próbáltam a végszereléket se túlkomplikálni.

Nem hittem volna, hogy én hosszú előkével tudatosan fogok tudni pontyozni, vagyis hogy ennyi halat sikerüljön fognom. Ez az alkalom is nagyon tanulságos volt számomra, nagyszerű gyakorlása volt a keszeges és pontyos pecának is és remélem ezzel a tanulási folyamattal és sok sok, illetve még több gyakorlással sikerül majd fejlesztenem a pecámat.

A látvány és a halak kárpótoltak az eső miatt.

Megosztás itt: facebook

Ajánlott bejegyzések

A sós porter

Szerintem nagyjából két éve volt az első alkalom, amikor ezzel az ízzel találkoztam úgy egyáltalán,

Read More

Hegedüs Sándor

okleveles vegyész

Szabadidőmben a horgászat megszállottja, kis- és nagyüzemi sörök kedvelője és a gasztronómia lelkes felfedezője vagyok. Amennyiben a fentiek közül egyik téma is érdekel, jó helyen jársz. Jó olvasást kívánok!

Hegedüs Sándor

Hol vásárolok

Racer Horgász Szaküzlet

Miskolc, Csabavezér út 43.

Max Fishing Horgászbolt

Hajdúböszörmény, Hajdúkerület utca 2.